Ígéretes fejlődés előtt áll a szakmai felelősségbiztosítások piaca, amelynek elsősorban az egészségügyben vannak jó kilátásai – állapítja meg hétfői közleményében a Union Biztosító Zrt. A társaság szerint a lehetőségek bővülésével a piaci verseny is élesedik.

  Január elseje óta az extrémsportolás közben szerzett sérülések ellátását nem finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A biztosítók a piaci űr láttán mozgolódnak: nemcsak az extrémsportok hódolói, hanem kórházak is biztosíthatják magukat arra az esetre, ha különösen veszélyes sporttevékenység során sérülést szenvedett beteget kell kezelniük. Egy sportbiztosító megvalósítása is körvonalazódik.

Január elseje óta az extrémsportolás közben szerzett sérülések ellátását nem finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A biztosítók a piaci űr láttán mozgolódnak: nemcsak az extrémsportok hódolói, hanem kórházak is biztosíthatják magukat arra az esetre, ha különösen veszélyes sporttevékenység során sérülést szenvedett beteget kell kezelniük. Egy sportbiztosító egyesület megvalósítása is körvonalazódik.   A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításának eredményeképpen az év eleje óta a különösen veszélyes sportot űző személyekre nem terjednek ki a kötelező egészségbiztosítás ingyenes egészségügyi szolgáltatásai. A jogszabály tucatnyi sportágat sorolt e kategóriába: a vízisízést, jetskit, vadvízi evezést, hegy- és sziklamászást egy bizonyos nehézségi foktól, a magashegyi expedíciót, barlangászatot, bázisugrást és mélybe ugrást (bungee jumping), a falmászást, roncsautó- (autocrash) sportot és ralit, a hőlégballonozást, félkezes- és nyílt tengeri vitorlázást, valamint a sárkányrepülést, ejtőernyőzést, paplanernyőzést, műrepülést.   A jogszabályalkotók mindezt azzal indokolták, hogy a különösen veszélyes sportot űzők önként és tudatosan teszik ki magukat az átlagosnál nagyobb kockázatnak. Ezért az extrémsport-tevékenység közben balesetet szenvedőknek – a sürgősségi ellátás kivételével –, fizetniük kell az orvosi ellátásért; térítésköteles szolgáltatás a háziorvosi, a fogászati, a járóbetegszakellátás, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, valamint az orvosi rehabilitáció és a betegszállítás. Sőt a törvénymódosítás értelmében az érintetteknek a gyógyuláshoz szükséges gyógyszerekért is teljes árat kell leróniuk.     Állami gondoskodás helyett   Arra lehetett számítani, hogy valamennyi biztosítótársaság speciális biztosítási konstrukciókkal lép majd színre. Ezzel szemben elsőként és eddig egyedüliként a Generali- Providencia Biztosító Zrt. dobott piacra olyan terméket, amely garantálja, hogy a velük szerződött extrémsportoló balesete esetén „ingyenes” egészségügyi szolgáltatáshoz jut. Papp-Váry Borbála, a biztosítócég kommunikációs vezetője azt mondja, társaságuknál június 1-je óta köthetnek az extrémsportokat választók baleset-biztosítást, amelyet kifejezetten a megszűnt állami gondoskodás helyett fejlesztettek ki.A Generali új szolgáltatása a rendszeres és az alkalomszerűen űzött extrémsportok esetére is köthető, napi, éves, valamint egyéni és csoportos biztosításokat nyújtanak. Az „éves bérlet” egyszeri 15–20 ezer forintért megvehető, a napi biztosítás ára 750–1000 forint. A biztosítási díj összege attól függ – tájékoztatott Schaub Erika egészség- és baleset-biztosítási csoportvezető –, hogy az úgynevezett alap- vagy extracsomagot veszi-e meg a biztosított. Az alapcsomag 8 millió, az extra 15 millió forintig állja az orvosi költségeket. Ezek a főbiztosítások kiterjednek a világ bármely országában űzött, a törvény által különösen veszélyesnek nevezett tevékenység közben bekövetkezett balesetek magyarországi ellátására. Az új szolgáltatási csomag biztosítja a sportolónak a hazai kötelező egészségbiztosítás keretében történő járóbeteg-szakellátást, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást, és lényeges eleme, hogy orvosi rehabilitációt, szájsebészeti ellátást, valamint betegszállítást is garantál. Az úgynevezett főbiztosítások mellé külön biztosítási díj ellenében kiegészítő biztosítás is köthető. Ezek a biztosítottnak a gyógyszer-, és gyógyászati segédeszközártámogatását is lehetővé teszik, valamint rokkantsági és halálesetre is szólnak.   A Generali termékét eddig több százan, többnyire ejtőernyősök, raliversenyzők és jetskizők vásárolták meg. Legtöbbjük éves bérletet váltott, a napi biztosítást általában egy-egy rendezvény idejére kötik. Káreseményt azonban eddig nem jelentettek.    Éves bérlet, napidíj, sportbiztosítás    Vannak olyan biztosítások, amelyek nem a jogszabály módosítása miatt jöttek létre, de részben fedezik az extrémsportbalesetek ellátásához szükséges kiadásokat. Ilyen például az Uniqa Biztosító Gyöngyhalász fantázianevű búvár- és utasbiztosítás terméke. A speciális biztosítás egy éve kapható, jelenleg 300 élő szerződése van az Uniqának – nyilatkozta Salz Gabriella sajtóreferens. Ez a biztosítás a hazai merülések utáni keszonkezelést is vállalja. A terméket a biztosító a Magyar Búvár Szakszövetség szakmai iránymutatásával alkotta meg. Köthető éves bérlet, valamint napidíjas biztosítás is. Balesetből eredő sürgősségi orvosi kezelésre a fedezet értékhatára 3 millió, 10 millió és 25 millió forintnyi biztosítási összeg. Bodor Máté termékfejlesztő azt mondja, ilyen biztosítási szerződést köthet bárki, de búvárbaleset során a biztosító csak búvároknak térít, kalandoroknak nem.   Az Allianz Hungáriának van olyan utasbiztosítása, amelyben baleseti és betegségi biztosítás is szerepel. Az extrémsportolóknak azonban csak igen szűk köre igényelheti: a búvárok, a jetskizők, vagy azok, akik a bungee és/vagy a rocky jumpingnak hódolnak. Az autó- és motorsportok, a barlangászat, a hegymászás, a sárkányrepülőzés kedvtelőit kizárták a biztosítottak köréből – közölte a Medical Tribune-nel az Allianz Hungária sajtóosztálya.   Önálló sportbiztosító egyesület létrehozását tervezi a Sportkórház. Dr. Berkes István főigazgató szerint a sportbiztosító vagy a kiegészítő sportbiztosítás létrehozása régóta időszerű. A sportolók ugyanis másokhoz hasonlóan fizetnek társadalombiztosítást, de esetükben az átlagosnál magasabb szakmai szintű igények, így egészségügyi szolgáltatások is vannak, amelyeket az OEP nem támogat. A sportbiztosító, amely az extrémsportot űzőknek is nyújtana szolgáltatásokat, ezt a hiányt pótolná. Az érintett szakmai szervezetek, klubok, egyesületek, valamint a szaktárca és a biztosítási piac szereplőinek a bevonásával már zajlanak a tárgyalások a speciális biztosító egyesület létrehozásáról.   Adatok híján   Dr. Martos Mihály, az Országos Sportegészségügyi Hálózat területi igazgatója azt mondja, a törvénymódosítás életbe lépése óta nem kezeltek olyan beteget, aki különösen veszélyes sporttevékenység közben szenvedett sérülést. Ha mégis extrémsportbaleset elszenvedője kér náluk ellátást, akkor – mint bárki más esetében, akinek nincs érvényes társadalombiztosítása – számlaadással rendezhető az ellátás költsége. Vagy a sportoló, vagy az egyesület egyenlíti ki a számlát.    Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben (OBSI) sem kezeltek az elmúlt nyolc hónapban olyan beteget, akit extrémnek minősített sportolás közben ért volna baleset – nyilatkozta lapunknak dr. Szita János orvos-igazgató. Olyan betegük azonban volt, akit külföldi balesetét követően, kint láttak el elsődlegesen, majd onnan szállították a baleseti intézetbe. Az intézet azonban felkészült a primér „extrém” esetekre. A Generali-Providencia ugyanis nemcsak a veszélyes sportok hódolóinak nyújt szolgáltatást, hanem ellátó intézményeknek is. Az OBSI és a Generali-Providencia szerződésének értelmében a biztosító finanszírozza azoknak az extrémsportolóknak az ellátását, akik náluk kötöttek biztosítást. Így nem kell az OBSI-nak attól tartania, hogy kifizetetlen marad a számla. Sőt, a kezelés költségeinek csaknem másfélszeresét állja a biztosító. A cég hasonló konstrukcióról több kórházzal is tárgyal, egyelőre azonban, ha biztosítottjuk nem az OBSI-ban, hanem más ellátó intézménynél igényli az egészségügyi szolgáltatást, a költségszámlát előbb a beteg kapja meg, és azt egyenlíti majd ki a biztosító.   Lapunk szerette volna megtudni: képes-e az OEP ellenőrizni, hogy például egy-egy végtagtörés, amelynek ellátásáért pénzt hív le egy-egy intézmény, az extrémsport- tevékenység következtében történt-e. Kíváncsiak voltunk arra is, léteznek-e számítások arra nézve, hogy az extrémsportbalesetek ellátása évente mennyibe kerül Magyarországon. Van-e becsült érték? Az OEP sajtóosztálya lapzártánkig nem tudott választ adni kérdéseinkre. Arra sincs egzakt adatsor, hány extrémsportoló van Magyarországon, így azt sem tudni, mennyi embert érint a jogszabály. Becslések szerint több tízezret. Ám tény, hogy az extrémsportok többségének kedvelői nem itthon, hanem külföldön hódolnak szenvedélyüknek.     Látásélesség-romlás mélybe ugrástól   Egy negatív anamnézisű, 25 éves nő egy mélybe ugrás alkalmával 46 méterről vetette le magát. Földet éréskor rögtön észlelte, hogy bal szemére rosszabbul lát. Fájdalmat nem érzett, egyéb tünete sem volt, de látóterében centrálisan jelentős látótérkiesés (scotoma) mutatkozott. A szemész ép maculát és ereket talált a jobb szemfenéken (A. kép, nyílhegy), a bal szemen azonban erős bevérzést észlelt (B. kép, nyíl). A látásélesség 20/400-nak bizonyult a bal szemmel, ha a beteg a fejmozgással rásegített – azaz perifériás látóterét használta –, míg a jobb szemmel 20/20-as éleslátást rögzítettek. A diagnózis a Valsalvaretinopathia egy sajátos formája, amely a fejjel előre ugráskor a felsőtest vénáiban hirtelen megemelkedő nyomás miatt alakul ki. Ez a jelenség gyakori a bungee jumping során. A nőt megoperálták, a vért eltávolították, a műtét után egy héttel látásélessége bal szemével 20/25-re javult és ott stabilizálódott.   MEDICAL TRIBUNE

 14 milliárdot igényeltek átalakításra Összesen 110 intézmény jelentkezett arra a pályázatra, amelyet a kórházi szerkezetátalakítás elősegítésére írt ki az Egészségügyi Minisztérium. A megpályázható összeg 7,5 milliárd, az igény 14 milliárd forint volt. A pénzből a kórház-átalakítások miatt szükséges beruházásokat és az elbocsátandó dolgozók végkielégítését finanszírozhatják a nyertesek. Medical Tribune  Pályázat egynapos sebészetre Július elsejével megkezdődhet az egynapos sebészeti ellátás azokban az intézményekben, amelyek a szaktárca nemrégiben kiírt és lapunk megjelenésekor már le is zárt pályázatán nyertek pénzt. Erre az ellátási formára négymilliárd forint jut évente. A pályázaton azok az intézmények vehettek részt, amelyekben megszűnt az aktív sebészet, továbbá ahol korábban már végeztek egynapos beavatkozásokat. Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettese elmondta: Magyarországon a szemészet és a nőgyógyászat területén végzik a legtöbb egynapos beavatkozást, de ortopédiai, urológiai, fül-orr-gégészeti és sebészeti műtétekre is van mód. Major Zoltán, az OEP főigazgatója szerint 2005 óta folyamatosan emelkedik az egynapos sebészeti beavatkozások száma; 2005-ben 46 ezer, tavaly 55 ezer, idén pedig már az első félévben 36 ezer műtétet végeztek egynapos ellátás keretében. Medical Tribune  Vitatott változtatási tilalom Törvénysértőnek tartja a XII. kerületi önkormányzat képviselőtestületének eljárását a Középmagyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, mert szerinte a testület engedély nélkül rendelt el változtatási tilalmat többek között a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet területére. Forgács Imre hivatalvezető elmondta, már el is juttatták a Pokorni Zoltán polgármester vezette önkormányzathoz az erről szóló törvényességi észrevételt. Az indoklás szerint a változtatási tilalom sajátos településrendezési célokat szolgáló jogintézmény, amelyet nem lehet jogi rendeltetésétől eltérő célokra használni. A kormány által megszüntetett gyermekszanatórium területére azért rendelt el változtatási tilalmat az önkormányzat, hogy megakadályozza az ingatlanspekulációt. Csakhogy a közigazgatási hivatal szerint a változtatási tilalomnak nem lehet elsődleges célja, hogy az ingatlanok tulajdonosát megakadályozzák az értékesítésben. Magyar Nemzet  A többség az OEP-et favorizálná A biztosítottak 60-77 százaléka maradna a mai állami egészségbiztosítási rendszerben – hangzott el a Generali-Providencia Biztosító által rendezett konferencián, Budapesten. Az OECD felmérése szerint Magyarországon az egészségügyi kiadások 76 százalékát fedezi az állami egészségbiztosító (OEP), a magánkiadás pedig 21 százalék; ez utóbbi többsége gyógyszerkiadás. A csekély számú biztosan átlépő a magasabb jövedelműek közül került ki. Arra a kérdésre, hogy mire fizetnének havi rendszerességgel biztosítási díjat, első helyen állt a várakozási idő lerövidítése, másodikon a gyógyszer-, harmadik helyen a vizitdíj költségének az átvállalása, míg a negyedik a szabad szakorvos megválasztásának lehetőségének biztosítása. A felmérés másik tanulsága, hogy az üzleti biztosítókban jóval kevésbé bíznak az emberek, mint a kereskedelmi bankokban. MTI Eco  Horváth Ágnes és a titkos kódok Az egészségügyi tárcánál az egyes munkaanyagokat rejtett kódokkal látják el, hogy ennek révén azonosíthassák a „kiszivárogtatókat” – tudta meg a Stop egy neve elhallgatását kérő apparátusi vezetőtől. Az ötlet állítólag egy védelmi szakértőtől származik, aki azt a feladatot kapta, hogy vessen gátat az elmúlt években gyakorivá vált „dokumentumkallódásnak”. A szaktárcánál egyébként soha ennyi sajtótájékoztatót nem szerveztek korábban, mint az elmúlt szűk egy év alatt, s válaszadási „reakcióidejük” is messze felülmúlja a kormányzati átlagot. Idén májusig 96 millió forintot költött a tárca a reform kommunikációjára. Stop/VGO  Vérszegény egyetemi honlapok Megdöbbentő, hogy a „tudásközpontú társadalom” korszaka idején a magyar oktatók között milyen kevesen és milyen kevéssé élnek az internet adta lehetőségekkel. Erre az eredményre jutott az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI), amely a hazai egyetemeken folyó oktatás minőségét elemző kutatási programja keretében az intézmények közgazdasági karai magyar nyelvű honlapjainak információtartalmát vizsgálta egy 2006 őszén lezárt, az interneten keresztül lebonyolított adatgyűjtést követően. Az elemzés a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Miskolci Egyetem (ME), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Kaposvári Egyetem (KE), a gödöllői Széchenyi István Egyetem (SZIE), a veszprémi Pannon Egyetem (PE), a Debreceni Egyetem (DE), valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) azon oktatóira terjedt ki, akik az adatfelvétel idején a felsorolt intézmények közgazdaság-, gazdaság-, illetve gazdálkodástudományi karán tanítottak. VGO  Távozik az OEP főigazgató-helyettese Június elsejétől megszűnik Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatóhelyettesének munkaviszonya. Munkáját az Egészségügyi Minisztériumban folytatja, ahol a járóbeteg szakellátás átalakításának, modernizálásának feladata vár rá. Lapzártánkkor még nem dőlt el, hogy ezt a szaktárca szoros kötelékében – munkaviszonyban – vagy megbízott szakértőként végzi. Weborvos  Újabb kilépők Tovább folytatódik a szakmai kollégiumok tagjainak tiltakozása a kormány egészségügyet érintő intézkedései ellen, legutóbb prof. dr. Papp Lajos, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szívcentrumának vezetője lépett ki a Kardiológiai Szakmai Kollégiumból és ezzel párhuzamosan lemondott a Szívsebészeti Szakcsoport vezetéséről is. Véleménye szerint Horváth Ágnes miniszter nemcsak ostoba és tájékozatlan, hanem sokadszor megalázza az egészségügyben dolgozókat, egyúttal javasolja a testület feloszlatását. A klinikusok mellett a korszerű medicinában nélkülözhetetlen diszciplínák művelői között is van, aki protestál a kormány intézkedései ellen. Az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégiumi tagságáról lemondó dr. Simon Pál a kollégium elnökének írt levelében így fogalmaz: „A jelenlegi egészségpolitikai vezetés még korábbi elődeit is felülmúlva nem foglalkozik az egészségügyi informatikával, még csak interpretálni sem képes az eredményeket, amint ezt a közelmúltban elhangzott és elhíresült miniszteri expozé tanúsította. Sajnálatos, hogy a kollégiumunk (és ez akkor személy szerint engem sem mentesít a felelősségtől!) semmit nem tett a valóság megvilágítása érdekében. Ez az epizód most csak egy jelzés, amelyet nyilván több is követ majd, és az illetékesek el fogják várni a miniszter tanácsadó testületétől, hogy ne a szakmai szabályain nyugvó realitást fejtse ki, hanem az elöljárói gondolatot igyekezzék alátámasztani”. Medical Tribune  Helyesbítés A Medical Tribune 2007. május 24-én megjelent 10. számának 5. oldalán található, „Beutaló Pro Familia címen” című cikkünkben félreérthetően fogalmaztunk. A cikk alapján az olvasó azt a következtetést vonhatta le, hogy jelenleg Pro familia jogcímen nem utalhat be ellátásra hozzátartozót. Ezzel szemben a hatályos egészségbiztosítási törvény alapján jelenleg is adott ez a lehetőség; a jogszabály pusztán az orvosi kamarai tagság önkéntessége miatt változik. Medical Tribune